Témaindító hozzászólás
|
2011.06.02. 19:50 - |
Nos, uraim, a Kashyyyk-on akadt egy kis probléma, amihez a segítségünket kérték. A bolygó fővárosát megszállták a droidok. A wookie őslakosok tehetetlenek a túlerővel szemben. A mi feladatunk lesz a város felszabadítása.
A térképen a piros szín jelöli a szeparatistákat, mi vagyunk a zöldek. A bekeretezett objektumok a kunyhók. A keret színe jelzi, melyik fél foglalta el őket. A leszállópályákat a fekete kör jelzi. Mint láthatják, kettő szeparatista kézben van, nekünk mindössze egy maradt. Láthatnak egyszerű vonalakat is szétszórva. A teljesen egyenes vonalak a lövészárkokban meghúzódó egységek helyét jelzi. A végüknél behajló vonalak a mozgósított csapatok, melyeknek a támadási irányuk is ismert.
Tehát visszafoglaljuk a kunyhókat és ócskavasat csinálunk a droid seregből. |
[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Megvagyok, uram. (vágom rá.) A droidoknak annyi, szép csendben elintéztem őket, de az alagút sajnos beomlott. Megyek vissza magukhoz, mindjárt ott leszek. És... köszönöm, hogy kihúzott a bajból; elnézést, hogy feltartóztattam... |
(Visszamegyek a többiekhez, akik figyelték az akciómat. Dermedten bámulnak.)
Jobb ötletem nem volt. (Továbbmegyünk. Kíváncsi vagyok, mi a helyzet Visszhanggal. Felhívom kommlinken.)
Visszhang! Minden rendben? Hogy áll? |
(Ezt nem fogják bevenni! döbbenek le, amikor a százados előáll az őrült tervével. De, bevették! De most merre vezessem őket? Hirtelen támad egy ötletem, és intek a droidoknak.)
Van egy titkos alagút, a klónok azon át tartanak éppen ide. (azzal odavezetem őket az alagúthoz.) Ezen át jönnek.
Rendben. Befelé, klón! (lök rajtam egyet, így elindulok. Lemegyünk az alagútba, ahol néhány lépés után elesek.)
Egy gyökér... (jegyzem meg. Továbbvonulnak, én meg észrevétlenül előveszek egy droidgránátot, amely ugyan nem robban, de az ereje elég ahhoz, hogy szép csendben beomlassza az alagutat, rá a droidokra, élesítem, majd felpattanok és rohanni kezdek visszafelé. A droidok értetlenül mondanak valamit, néhány lövés elszáguld mellettem... aztán az alagút beomlik.) |
(Figyelem, hogy áll Visszhang. Egek... azt hiszem, segítségre van szüksége. Feltartott kézzel előbújok, majd megállok a droidok előtt.)
Átállok! (Láthatóan összezavarodtak.) Segíthetünk nektek. Mi tudjuk, hol van a többi osztag.
Ez csapda?
Dehogy is! Úgy nézek ki, mint aki hazudik? (tanácskozni kezdenek.) Hiszen itt a közelben állomásozik két csapat is!
Rendben van. Nos, merre?
(A hátam mögött intek Visszhangnak.) Visszhang majd mutatja az utat. Nekem vissza kell mennem, mert ha észreveszik, hogy eltűntem, gyanút fognak. |
(Kezd határozottan rossz érzésem lenni. Felemelem a kezeimet, jelezve, hogy nincs nálam fegyver, de persze, hogy rám lőnek! Lehasalok a földre és ott lapítok, amíg abba nem hagyják és körbevesznek. Sima B1-es bádogok, az ostoba fajta.)
Öhm... megadom magamat! (próbálkozom. Egymásra néznek, hosszú tanakodás...)
Nem kellenek nekünk foglyok, ott vannak a wookie-k. (közli végül az egyik.) |
(Te jó ég! Ez elindult! Tényleg! Pedig én csak viccnek szántam... mi lesz ebből.. Intek a többieknek, és éles fegyverrel elindulunk a bozótban. Egyszer csak hallom, amint Visszhangot megállítják a droidok:)
Egy klón! Lelőni! |
Mi? Én? Menjek oda? (nézek nagyot. Azért nem erre számítottam. De a parancs az parancs.) Rendben...
(Azzal tök nyugodtan kilépek a fedezékből és elindulok megadni magam. Ebből tuti, hogy valami nagyon rossz fog kisülni...) |
Mehet tárgyalni. Sok sikert! |
Én maradnék Kenobi tábornok erőszakmentes módszerénél. (jegyzem meg.) Amíg lehet, ne harcoljunk... |
Gyújtsuk rá a várost a droidokra és a wookie-kra... (Oké... komolynak kell lennem.. rövid gondolkodás után...) Sokan vannak. Ha nyíltan támadunk, túlerejük miatt végeznek velünk. Tehát támadunk... de nem nyíltan. Gondolom, értik, mire gondolok. A másik verzió: Kenobi módszerét követve eltereljük a figyelmüket, és erőszakmentesen kiszabadítjuk a civileket, majd erősítést hívunk, és kiverjük a szeparatistákat a városból. |
(Kimászunk és a városban találjuk magunkat. Az egyik wookie vadul integetni kezd, hogy őrjárat jön, így elrejtőzünk egy nagyobb fa mögött. Kicsit se leszünk feltűnőek a fehér páncélban... Igen, már látom is a droidokat, a lakók között masíroznak, akiket a főtérre tereltek.)
Ütközzünk meg velük! (heveskedik az egyik katona.)
Várj! (szólok rá.) Most nem lenne jó ötlet! Meg kell várnunk, amíg a kintiek eljutnak a város széléhez. Különben is, a foglyokat meg is ölhetik. (Rexhez fordulok.) Mit tegyünk, uram? |
(Kickback-nek semmi nyoma. De van egy ötletem, amihez nem is kell légi támogatás. Odalépek egy katonához.)
Feladatot adok magának. A sereg felével induljon el egy olyan helyre, ahol a műszerek nem érzékelik a klónokat, vagyis messze a droidbrigádtól. Robbantsanak fel valamit, akár egy dobozt, a lényeg, hogy odavezéreljük az erőiket. Ekkor mi hátbatámadjuk őket.
Értettem! (mondja, majd a sereg felével elindul. Néhány perc múlva robban valami. A droidok elindulnak arrafelé. Kitörünk, és hátbatámadjuk őket, de erre nem számítanak. A mellettem álló katona rakétavetővel kilő egy tankot. Most eszmélnek fel, de már a felüket megsemmisítettük. Most minket támadnak. Hívom a katonát.)
Uram! úgy érzem, itt az idő, hogy maguk támadják hátba őket, és akkor két tűz közé kerülnek!
(Leteszem a kommlinkem, és elkezdek vadul lövöldözni.) |
(Kedvem lenne elsírni magam...)
Vissza már nem mehetünk... nincs más választás... (Erőt veszek magamon, és követjük a wookie-kat.) De tényleg... mitől gyulladnának ki ezek a... öhm... fák? |
Ööö... értem. (felelem. Most komolyan, miért utálja ennyire őket? Mindegy. Úgy tűnik, megérkeztünk, legalábbis a wookie-k kimennek valahova, és fény szűrődik be. Rexhez fordulok.)
Utánuk menjünk? |
(Broadside! megmondtam, hogy minden újonc a kaminoi csatába megy! Coric azért írhat ide, mert bár nemrég jött, ő még akkor írt, mielőtt ezt a kijelentést tettem volna.) |
De uram! Hagyjam önt magára?
(Késő, a százados letette a kommlinket. Végül is csak azt mondta, hogy én ne akarjak itt lenni, ezért odalépek az egyik emberhez.)
Lomer! Kövesse Rex századosékat. Itt reggel esett az eső, tehát hagytak maguk után lábnyomokat. Egy alagutat kell találniuk, ami beomlott és ott ásni. Ha végzett szóljon.
(Lomer, és 10 ember elindul. Én tovább irtom a droidokat. Még alig küldtünk valamennyit a roncstelepre, máris elvesztettünk 154 embert, vagyis a sereg felénél néggyel több embert. Nem jó ez így. Hol van a légi támogatás?)
Kickback! Hol késik a légi támogatás? Siessen, mert már nem bírjuk sokáig!
(Kifogy a táram. yúlnék egy újért, de ekkor vállonlőnek, és a földre bukok. Méghogy jobb nekem a csatatéren! Egy felcser bevisz egy AT-TE tankba, és ellátja a lövést. Miközben bent voltam, a klónok elpusztították a droid sereget. Odalépek egy emberhez.)
Kárjelentést. 201 halott, 32 sebesült. Ebből csak hat tud állni.
55 ember, és 6 sebesült. (Mert Lomer és tíz ember elment.) Vissza kell vonulnunk!
(Elindulunk a bázis felé, és gondolkodni kezdek egy jó stratégián, amivel legyőzzük a háromszoros túlerőt.) |
Igaz.... ezek egy lövéstől megdöglenek. (Végre kiérünk az alagítból) Hála az égnek! Újra láthatom a napfényt... (Visszhanghoz fordulok) Azt kérdezte, miért utálom őket, igaz? Azért, mert nagyok, szőrösek, rondák, primitívek, és büdösek! A talzok hozzájuk képest istenek. |
Uram, mi baja velük? (kérdezem. Miért utálja a százados ennyire a wookie-kat?) Ne hülyéskedjen, minden rendben lesz!!! |
De... igaz. Szólok is Coricnak. (Végre sikerül elérnem..) Őrmester! Ezek bezsúfoltak minket egy alagútba, beomlott a visszavezető út, és ezek a lények rettentő büdösek! Még jó, hogy a sisakom működik... ne akarjon itt lenni. Jobb magának a csatatéren. Mondja meg a fiúknak, hogy öröm volt velük harcolni...
(Aztán Visszhanghoz fordulok.)
Kész vagyok. Mehetünk. |
(Kezdem kicsit nyomasztóan érezni magamat az alagútban. Nagyon nem tetszik de a százados még jobban morog. Kibiztosítom a fegyveremet és úgy lépdelek tovább. Hamarosan a wookie-k szólnak, hogy vége az alagútnak.)
Uram... nem kellene szólni a többieknek, hogy hogyan állunk? (kérdezem a századost.) |
[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|